Ne félj a félelemtől!
Könnyebb mondani, mint csinálni, igaz?
Viszont aki nem mer, az nem nyer! SOHA!
A siker gondolkodásmódról már volt szó. Hozzá tartozik, hogy ismerjük félelmeink eredetét és elfogadjuk őket. Majd pedig a már ismert félelem ellenére cselekszünk és gondolkodunk, ami a világon a legnehezebb dolgoknak bizonyul legtöbbünk számára. Én világ életemben arra voltam nevelve, hogy jól tanuljak, végezzem el az egyetemet, keressek egy „biztos” állást, majd házasság, gyerekek és a többi klisé. Ugye tudod, miről beszélek?
Továbbá, hogy spóroljak, mert a pénz nem a fán terem (tévhit!). A gondolataimba szépen lassan beépült, hogy nincs elég pénz, és ha nincs az maga a halál (tévhit!). Megtanultam, hogy nagyon jó alkalmazott legyek, mert akkor kevés az esélye, annak, hogy elbocsájtanak. Így minden napomat félelembe éltem le. Mindig, amikor magához hívatott a főnököm vagy veszekedésbe merültem egyik munkatársammal, rettegtem, nehogy kirúgjanak, hisz azt tanultam, hogy nagyon nehéz egy másik állást találni (tévhit!) Főleg ebben a szőrnyű, szőrnyű gazdasági helyzetben (tévhit!). Jézusom. Legjobb lesz, ha befogom a szám, és azt csinálom, amit nekem mondanak.
Ez volt a gondolkodásmódom annak idején. Természetesen a munkát egyenesen utáltam még akkor is, ha a munkatársaimmal viszonylag jól kijöttem. De úgy gondoltam, hogy erre vagyok jó és különben is, kinek képzelem magam, mit akarok én ennél többet (régi programozás)?!
Majd hallottam a sikeres gondolkodásmódról. Több könyvet elolvastam a témáról, audiókat hallgattam róla éjjel nappal, szemináriumokra látogattam el, ahol érdekesebbnél érdekesebb emberekkel ismerkedtem össze, és akik átadták nekem tapasztalataikat. Videókat néztem elalvás előtt és elkezdtem agyamat átprogramozni. 2 év sem telt bele, mire vettem a bátorságot és felmondtam a „biztos” munkahelyemen. Féltem? Dehogy! Egyenesen rettegtem! Mégis megtettem? Persze! Mivel a siker gondolkodásmódhoz tartozik, hogy a félelem ellenére cselekszünk.
Ha engedjük, hogy a félelem elhatalmasodjon felettük, akkor az lebénít minket és ellepi az összes gondolatunk, mint a sáskák. Lerágják, megtépázzák ambícióink, terveink és céljaink. Majd ott hagynak minket megrekedve a szegény gondolkodásmódunkban. Az „Aki mer, az nyer” egy csodaszép, szívet gyönyörködtető mondás. Ismerd meg a félelmet. Ismerd el létezését. Fogadd be a félelmet, majd engedd el. Mindig kérdezd meg magadtól: Mi a legrosszabb, ami történhet? Fogadd el a legrosszabbat és kezdj el rajt dolgozni.
Higgy magadban! Senki más nem fog. A hit is fontos dolog, ha félelmeink legyőzéséról van szó.
Ha nem hisz az álmaiban és saját magában, hogy elérheti a céljait?
Mindenkinek van egy életcélja, amiért itt van ezen a Földön, de sajnos kevesen veszik a fáradtságot, hogy rájöjjenek mi is az pontosan. Mindenki valamiért rajong, valamit szeret csinálni. Miért ne csinálhatnád azt egész nap, egész héten, egész hónapban. Mi tart vissza?
A mai napig emlékszem, amikor elkezdtem Tony Robbins beszédeit hallgatni. Akkoriban kezdem el második munkahelyemen és olyan céltalannak éreztem magam, mint még soha. El voltam hízva, állandóan frusztrált voltam, dohányoztam és sokszor ettem szemetet és gyors kaját. De hogy is panaszkodhattam volna? Jó állásom volt. Jól kerestem. Megvolt a hatóköröm is és valószínűleg a népesség 90%-a azonnal cserélt volna velem plusz a munka sem volt megterhelő. Mégis úgy mentem dolgozni, mint akinek a hátát verik. Időpazarlásnak éreztem az egészet. Ültem az irodában nap, mint nap és szenvedtem. Nem éreztem, hogy ez az én hivatásom. Gyakran kérdezgettem magam: „Ez minden?” Természetesen rossz kérdésekkel bombáztam agyam, így rossz válaszok is jöttek.
Míg egyik nap elkezdtem hallgatni Tony-t. Aki ismeri Tony Robbins tudja, hogy ő csak mondja, mondja megállás nélkül. Több tucat órányi hanganyagot halmozott össze az évek alatt. Én pedig csak hallgattam, hallgattam megállás nélkül. Majd hallgattam Brian Tracy-t, Jack Canfield-t és Les Brown-t, majd elkezdtem olvasni az alapműveket. Napoleon Hill, Dale Carnegie, Robert Kyiosaki, Zig Ziglar, T. Harv Eker, Steven Covey és még sorolhatnám.
Annyi új gondolat számomra, annyi remény, boldogság és élmény. Amikor csak egy könyvet megláttam már rögtön jobban éreztem magam. Könyvesbolt mellett nem lehet velem úgy elhaladni, hogy ne menjek be. Nekem nem cipő fétisem van. Nekem könyv fétisem van. Ők reményt adtak nekem. A szavak és gondolataik a szívemig hatoltak. Egyszerűen hittem nekik. Hittem bennük, majd magamban is hinni kezdtem. Megváltoztatták lényem és szépen lassan gondolkodásmódom. Emlékszem, hogy órákig ücsörögtem a Starbucksban szombat délutánonként és hallgattam Tony-t miközben buzgón jegyzeteltem. Több füzetet teleírtam. Majd mikor egy 6 órás felvétel végére értem, meghallgattam ismét és ismét és ismét. Teljesen függő lettem. A kocsiban munkába menet, munkából hazafelé, sportolás közben az edzőteremben a futószalagon hallgattam a hanganyagokat. Leugrottam boltba, ők szóltak a fülembe. Míg nem világossá nem kezdtek válni a dolgok. VAN VÁLASZTÁSOM.
Ha boldogtalan vagyok a munkahelyemen, akkor változtassak.
Szépen lassan kikristályosodott előttem életem értelme. Tudtam mi pontosan az, amit az életemmel kezdeni akarok. Akkora lendületet kaptam, hogy azóta tart.
Azóta is serényen folytatom a hanganyagok hallgatását. Évek alatt szokássá vált. Legyen motiváció, befektetés, gazdaság, beszéld technika, NLP. Meghallgatom, tanulok belőle, majd kipróbálom a tudást. A magadba vetett hited rettentő fontos. Senkitől sem várhatod el, hogy higgyen benned, és ha te nem teszed, akkor vajon ki fog?
Minél nagyobb a hitet, annál egyszerűbbnek fogod azt találni, hogy a félelmeid ellenére cselekedj. Figyelj! A félelmeid mindig veled maradnak. Nem fogod tudni őket teljesen legyőzni soha. De amit tehetsz és kiemelkedhetsz embertársaid közül az az, hogy a félelmeid ellenére cselekszel és tágítod komfort zónád.