A mai bejegyzésben megértheted, hogy MIÉRT halogatsz.
Itt vannak a lehetséges okok – vizsgáld meg őket a saját életedre levetítve:
1. A hibázástól való félelem
A hibázástól való félelem az emberi természet része. Mivel sok esetben nem tudjuk biztosra a cselekedeteink következményeit, eredményeit, ezért félünk tőle, így halogatjuk, mert mi van, ha hibázunk?
A tudat, hogy hibázhatunk, bosszant minket.
Úgy gondoljuk, hogy hibázni rossz. Nem is csoda, mivel már igen kicsi korunk óta sajnos erre programoztak minket.
Ne hibázz, ne rosszalkodj, viselkedj!
És ha hibáztál, akkor az néha súlyos következményekkel járt. Egyértelmű, hogy mire felnővünk, arra már nem is merünk hibázni.
Számolj le azonnal a halogatással
a könyvem segítségével!
De álljunk már meg egy szóra és nézzünk fel az ég felé, hiszen felnőttünk! Most már mi, te meg én, határozzuk meg a hibázás fogalmát. Mi van akkor, hogyha már készen állsz arra, hogy megfizesd a siker árát és a hibázásra úgy tekintesz, ami közelebb visz téged céljaid eléréséhez? A hibázás előre kell, hogy lendítsen minket.
“Több, mint 9.000 dobást vétettem el karrierem során. Majdnem 300 mérkőzést vesztettem el. 26-szor bízták rám a meccset eldöntő dobást, amit aztán elhibáztam. Újra és újra és újra hibáztam életem során. Ezért lettem sikeres.”
/ Michael Jordan, NBA
Vagy ahogy Dale Carnegie is megmondta, hogy győzd le a hibázástól való félelmed azzal, hogy felkészülsz a lehető legrosszabb eshetőségre. Kérdezd meg magadtól: Mi a legrosszabb, ami történhet? Ha a válasz nem a halál, akkor belevághatsz.
Te mit halogatsz a hibázástól való félelem miatt?
FELADAT!
® Vedd elő a halogatott tevékenységek listáját és vizsgáld meg mindegyiket és kérdezd meg magadtól a következő kérdést: Mi a legrosszabb, ami történhet, ha megcsinálom? Jegyzeteld le magadnak a válaszokat.
2. A sikertől való félelem
A hibázástól való félelemhez szerfelett hasonlóan, a sikertől való félelem is önmagunk szabotálását jelenti. Az eredmény ugyanaz. Az egyén halogat.
Mi fog megváltozni? Sokszor ugyanis annyira rettegünk a változástól, hogy inkább megmaradunk a jó kis langyos vízben és halogatunk, elkerülve ezzel a sikert. Miért rettegünk a változástól? Agyunk úgy van huzalozva, hogy megóvjon minket az ismeretlentől és a rizikóktól. Amit ismerünk, amiről tudjuk, hogy működik, attól nem félünk, hanem kényelemben érezzük magunkat. Ezt hívják sokan komfort zónának. Ezzel nem is lenne semmi gond, viszont a hátulütője az, hogy attól, mert még kényelemben érezzük magunkat, még szenvedhetünk és lehetünk boldogtalanok.
FELADAT!
® Kérdezd meg magadtól a következő kérdéseket, majd jegyzeteld le őket:
- Attól félsz, ha sikeres leszel, akkor mások kinevetnek, csalónak látnak?
- Ideges vagy amiatt, hogy esetleg nem úgy teljesítesz, ahogy elvárják, mivel a siker általában nagyobb felelősséggel jár és megszégyenülsz?
- Mi történne, ha sikerrel járnál?
- Mi fog megváltozni?
Példa 01: Ha minden reggel felkelek és kimegyek futni, akkor sikerrel járok és formába jövök, ami azt jelenti, hogy egy szexi istennő leszek és attól félek, hogy akkor más férfiak is fognak utánam érdeklődni és tönkremegy a férjemmel a kapcsolatom.
Példa 02: Ha nekiállok videókat forgatni, akkor sikerrel járok és óriási felelősség fogja nyomni a vállamat, hogy jól teljesítsek, folyamatosan dolgozzak, le leszek kötve és ráadásul gondját kell viseljem a vásárlóimnak is. Továbbá látható leszek és így megkritizálnak és sokan vissza is fognak utasítani. Mindkettő mérhetetlenül fájdalmas dolog.
3. A tökéletességre való túlzott törekvés
Ezzel lehet, hogy tudsz azonosulni. Én biztosan. Ez is egy belső félelem, hogy nem leszünk képesek megfelelni az elvárásoknak, nem lesz elég jó az eredmény.
Amikor úgy döntöttem, hogy videókat forgatok, előtte be kellett szerezzek mindent. Zöld anyagot a háttérnek, megfelelő hátteret Google-ban, amit majd beszúrhatok. Tökéletesnek kellett lennie a hajamnak, a sminknek és ne is beszéljek a fényekről, a hangbeállításról és a videóminőségről. Majd utána pedig még mielőtt feltöltöttem volna akárhova is tökéletesen meg is kellett vágni és kiszerkeszteni belőle azokat a részeket, amik nem voltak rám nézve előnyösek.
Órákat töltöttem el videók nézésével, ahol arról oktattak, hogy hogyan kell a fényeket professzionálisan beállítani, majd napokat vesztegettem el azzal, hogy a Photoshop és a Premiere pro nevű videószerkesztő programban tanultam, hogy hogyan kell a legjobb minőségű zöldhátteret átalakítani egy másik hátérre. Majd mikor minden készen volt kitaláltam, hogy majd akkor fogok „igazi” videókat forgatni, ha kifehérítettem a fogaimat, mert az úgy szép és esztétikus.
Majd amikor ez megtörtént az új ötletem azt volt, hogy majd akkor fogom kitenni őket, hogyha leadtam 5 kg-t, mert ki vesz komolyan egy túlsúlyos önfejlesztő trénert. Így mentek a napok, hetek és hónapok anélkül, hogy bármi fontosat csináltam volna az üzletemben. Tökéletes videókat akartam gyártani és nagyon későn vettem észre, hogy a tökéletességre való törekvést egyszerűen a halogatásra használom fel, mert félek és rettegek (lásd előző 2 pontot!)
Egy másik esetben pedig a ruhakereskedelmi cégünk, Coala Trachten, keretein belül halogattam azt, ami a legfontosabb lett volna: a vevőszerzés, mivel fájdalmasok voltak azok a visszautasítások (visszautasítás fájdalmától való félelem). Így hát halogattam. Hogyan? A weboldallal, fényképezéssel, katalógus készítéssel. Mindent csináltam, csak az új vevőket ne kelljen felhívnom.
Számolj le azonnal a halogatással
a könyvem segítségével!
Például én voltam a felelős a Coala Trachten weboldalának a kifejlesztéséért, ami valljuk be egy b2b offline (online egyáltalán nem lehet rendelni) üzletben nem játszik nagy szerepet. Hónapokat vesztegettem el azzal, hogy nekiálltam Html5 programozó nyelvet tanulni, majd írtam egy kódot és megszerkesztettem egy nagyon alap és valószínűleg csapnivaló design-al rendelkező weboldalt.
Majd kitanultam, hogy hogyan kell profi termékfotókat csinálni, hiszen véleményem szerint mindenképpen kellettek weboldalra, hiszen ki venne minket komolyan, hogyha nincsenek stúdióban készített termékképek? Katalógus is kellett, méghozzá nem is akármilyen. Photoshoppal profin megszerkesztett és nyomdában kinyomtatott katalógus, ami szintén egy teljes hónapot vett el az életemből és abból az időből, amit vevőszerzésre kellett volna fordítanom. De nem álltam meg itt.
A logótervezést nagyon komolyan vettem. Néha éjjel forgolódva az ágyamban azon gondolkodtam, hogy kék/piros vagy zöld/piros árnyalatban lenne jobb a logó jobb sarka, majd napokig csak a logón dolgoztam. Még mindig megvan az a mappa, amiben több tucat különböző logót gyűjtöttem össze.
Rengeteg ilyen és ehhez hasonló tevékenységet használtam fel a halogatásra. Most már szerencsére jóval ésszerűbben közelítem meg az új dolgokat és az itt leírt technikákkal sikerült legyőzőm a halogatást és azokra a dolgokra fókuszálni, amik valójában a legfontosabbak és a leggyorsabban visznek engem közelebb céljaimhoz.
FELADAT!
® Érzed-e valamelyik területen, hogy nem leszel képesek megfelelni az elvárásoknak és nem lesz elég jó az eredmény? (Ennél a pontnál fontos egy átgondolt célkitűző munkamenet, a pontos tevékenységek listája minden kitűzött célhoz és a megfelelő prioritások felállítása a Pareto elv és a Steven Covey féle fontossági/sürgősségi mátrix segítségével, amelyet a munkafüzetben találsz.)
4. Túlterheltség érzése
Túl sok minden van a tányérodon és nem tudod, mivel kezdj, így hát halogatsz. Ehelyett olyan dolgokat csinálsz, amik azonnali örömet okoznak, mint pl. emaileket olvasol, a Facebook-ot böngészed, átnézed a híreket, videó játékokat játszol, vagy YouTube videókat nézel.
Amikor sok párhuzamos feladattal zsonglőrködünk, akkor a „Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka” szindróma az egyik legfőbb oka a nehezebb és kényelmetlenebb dolgok halogatásának.
Ebben az esetben általában a könnyebb, pozitív érzelmekkel társuló, kényelmesebb feladatokat részesítsük előnybe, míg a negatív érzelmekkel társuló, nehezebb és kényelmetlenebb feladatokat halogatjuk.
Az előző ponthoz hasonlóan, amíg nincs meg a céljaid listája az életed minden területén, a célokhoz a megfelelő tevékenységek felsorolása és ez nincs prioritás és fontossági/sürgősségi szempontból rendezve, addig ne is csodálkozz azon, hogy a káosz miatt a túlterheltség érzése uralkodik el rajtad és automatikusan halogatsz.
Számolj le azonnal a halogatással
a könyvem segítségével!
A másik eshetőség pedig, amikor életünk egyetlen egy területe teljes mértékben lefoglalja figyelmünket, mint például a párkapcsolati problémák beindíthatják az aggodalmakat és teljesen lebéníthatnak minket. A tetemes hitelkártya adósságoknak ugyanez lehet a hatása. Egy új ház vásárlása drámaian megemelheti a stressz szintedet és teljesen leterhel. A túl sok információtól szintén túlterheltnek érezhetjük magunkat, hogy csak a közösségi médiáról beszéljünk.
Persze, ahogy Tom Hanks is megmondta: „Minden problémának van megoldása.”
Ha a hitelkártya egyenleged miatt sokat aggódsz és csapdában érzed magad, szükségszerű, hogy összeállíts egy ésszerű tervet a visszafizetésre. ”Azonosítsad be az okokat és kezeld a helyzetet!” általában a legkézenfekvőbb és a legegyszerűbb megoldás.
5. Lustaság miatt halogatsz
A krónikus halogatók egyáltalán nem lusták. A lustaságot sokan természetes jellemvonásnak tartják, de ennek a viselkedésnek általában van egy kiváltó oka. A helyzet kulcsa, mint mindig, hogy ismerjük fel ezt a kiváltó okot.
Általában, hogyha nem világos számunkra, hogy miért fontos a halogatott tevékenység elvégzése, akkor halogatjuk tovább. Itt mindenképpen fontos egy erős „miért” hozzákapcsolása a tevékenységhez. Ezt kétféle képpen tudod megoldani. Az egyik, amikor irdatlan erős pozitív érzelmeket csatolsz a tevékenység elvégzésével járó eredményhez. A másik pedig, igen, kitaláltad: amikor irdatlan erős negatív érzelmeket csatolsz hozzá.
Számolj le azonnal a halogatással
a könyvem segítségével!
A megfelelő „miért” megtalálása elpusztítja a lustaságot és ezzel együtt segít átlendülni a halogatás szokásán is, hiszen, ha megvan a megfelelő „miért”, akkor a ”hogyan” már nem nehéz, mivel az erős felhajtóerőd biztosítja a cselekvést is. Nem hiszed? Képzeld el, hogy egy szobában vagyunk és fegyvert tart valaki a gyereked fejéhez és azt mondja: „Ha az elkövetkező 1 évben nem edzel minden héten minimum 2-szer, agyonlövöm a gyerekedet.” – Na? Elég erős miért? Hozd létre hát a saját miértjeidet!
FELADAT!
® Sorold fel a saját „miért” -jeidet:
- Miért akarod elvégezni a halogatott tevékenységet?
- Mit fog neked adni, hogyha elvégzed?
- Miért fontos elvégezni?
— Mi lesz a következmény, hogyha elhanyagolod?
— Milyen károd származhat belőle?
— Kinek fogsz fájdalmat okozni, ha nem teszed meg?
6. Amikor az unalom miatt halogatsz
Az is előfordulhat, hogy nem a szíved mélyéből cselekszel, ezért unatkozol. Lehet, hogy egy ismétlődő feladaton dolgozol, ami valóban nagyon monoton.
Az előző pontra utalva, az unalom abból fakad, hogy nem tudod, miért fontos a feladat.
Ha nem tudod, miért fontos egy feladat, kérj felvilágosítást a főnöködtől. Ha nincs főnököd, döntsd el, hogy a feladatot egyáltalán meg kell-e csinálni, vagy ki lehet-e hagyni, illetve fogalmazd meg, hogy miért kell megcsinálnod.
Ha nagyon monoton a munka, de mindenképp meg kell csinálod és nem tudod ledelegálni, akkor kérdezd meg magadtól a következőt: Hogyan tehetném színesebbé ennek a tevékenységnek az elvégzését?
Én régebben például a konyha rendberakását szoktam halogatni, nagyon is tudatosan addig a pontig, amíg már nincsen tiszta pohár a kávémnak. Ezen a ponton általában már nincs más választásom, csak megpakolni a mosogatógépemet. Feleslegesnek és szerfelett unalmasnak tartottam, ami egyáltalán nem járult hozzá a céljaimhoz.
Természetesen kellemetlen, amikor egy vendég jön és a konyhán egymás hegyén hátán a sok mosatlan, de ez igazán sosem tartott vissza. Míg az egyik mentorom tanácsára a konyha rendrakása közben oktató és motiváló hanganyagokat kezdtem el hallgatni. Azóta rend van a konyhámon, sőt hétvégente napján főzni is szoktam valami finomat családomnak. Mindig ott van velem Tony Robbins, Robin Sharma, Dale Carnegie, Brendon Burchard és a többi jóbarátom a konyhában, hogy ne unatkozzak.
