Ma egy olyan elméleti dologról lesz szó, amit már több ezren átültettek gyakorlatba és működik. Tudod, hogy van az, amikor tudod, hogy mit kéne enned, de megveszed azt a csokitortát. Amikor tudod, hogy a reggeli rutin kialakítása mennyit segítene a napod elindításában, de mégis későbbre állítod az ébresztőórád. Tudod, hogy van az, amikor a gyűlésen fel akarsz szólalni, de aztán másodperceken belül lebeszéled magad és inkább csöndben maradsz.
De gondolhatsz nagyobb dolgokra is, igaz? Mint például tudod-e, hogy milyen egy halott kapcsolatban élni, évekig csak tűrni, mert nem tudod meghozni a döntést, hogy elválj? Vagy eltűrni a főnököd állandó cseszegetéseit, miközben tudod, hogy konfrontálnod kéne? A lista végtelen.
Most saját példámat hoztam el nektek. A reggeli rutint. Ó, a reggeli rutin, az a híres reggeli rutin, ami az összes sikeres ember, milliomos, boldog, és fitt és egészséges ember szerint az egyetlen egy dolog, amit nem hagyhatsz ki az életedből, ha el akarod érni céljaid.
A reggeli rutin, ami nemcsak ráállít és fókuszálva tart a napodra, hanem önfegyelmed erősíti és csupa hasznos dolog művel elméddel és testeddel.
Nem tudom, te hogyan vagy vele, de a reggeli rutin kialakítása számomra a világon az egyik legnehezebb dolog. Szegény csaj, micsoda gondjai vannak, nem igaz? Viszont hogyha egy fejlett országban élsz, akkor ilyen és ehhez hasonló problémákkal küzdünk minden nap.
Hisz minden más a rendelkezésünkre áll. Infrastruktúra, fűtés, iható víz, munkalehetőség azaz pénzkeresési lehetőség és még háború sincs, se hurrikán, tornádó vagy mérgező kígyók, medvék vagy skorpiók, nem igaz?
Bátran állíthatjuk, hogyha 2021-ben Magyarországon laksz, akkor a világon a legszerencsésebb ember vagy, akár hiszed akár nem. De nemcsak földrajzi és biztonság szempontjából, hanem a lehetőség szempontjából is, csak meg kell látni azt és fel kell ismerni, nem igaz?
Mindig azt mondtam, hogy amíg fejlett országbeli problémáim vannak, angolul „first world problems” – addig nincs okom a panaszkodásra és én ehhez is tartom magam és pont ezért tudjuk sokan leélni hihetetlen hálában és boldogságban életünk. Hisz azt kapod, amire fókuszálsz, igaz?
Tehát vissza a reggeli rutinra. Én például tudtam, hogy reggel felkelni 5-5:30 kor, lehúzni a fél liter citromos vizem, ráugrani a futópadra, aztán kis izomerősítés, nyújtás vagy joga után 10-20 perc meditáció, aztán persze a kötelező olvasás vagy célkitűzés és a nap megtervezése ALAP követelmény számomra ahhoz, hogy elmondhassam, hogy mindent megteszek reggel azért, hogy elérjem céljaim. Igen ám, de amikor az az óra megszólal 5:30-kor akkor kezdődik igazán a móka.
Az agyam, ó a drága agyam nem mindig motivál, nem mindig támogat. Hogy a fene egye meg. Lebeszél róla sok esetben, kifogásokat gyárt nekem a drága.
“Majd este sportolok!”
“Hideg van!”
“Későn feküdtem le!”
“Fáradt vagyok!”
“Férjem is alszik tovább!
“Lusta vagyok…”
…és a listát még sorolhatnám, hogy milyen szuper dolgokkal jön fel az agyam és csupán pár másodperc leforgása alatt (mert a döntést pár másodperc alatt teszed meg) lebeszélem magam róla, hogy felkeljek. Persze a nap utána nem úgy indul, ahogy kéne nem beszélve a csalódottsági érzést és hogyha ez hetekig így megy, mert hetekig így megy néha, akkor a fittségnek és a fókuszáltságnak is búcsút inthetek.
Jómagam stratégiai ember vagyok és addig nem nyugszok, amíg egy problémát meg nem oldok. Fitt és egészséges akarok lenni és ehhez szükségem van arra, hogy felkeljek, ha riaszt a telefonom 5:30 kor és sportoljak. Évek óta kutatom a válaszokat, hogyan működük, kiolvastam már oly sok könyvet, látogattam már oly sok szemináriumot és az önfejlesztés az igazi szenvedélyem. Különböző taktikákkal rá sikerült vennem magam oly sokszor arra, hogy gyakoroljam a reggeli rutint kitartóan, következetesen és van is eredménye.
Viszont mindig szenvedésnek éreztem. Akármennyit gyakoroltam akármennyire kitartó és fegyelmezett vagyok mégis bennem volt a rossz érzés. Ezt akartam kiiktatni. Pár hete megvilágosultam, hogy nem lehet célzott akarattal kiiktatni, mivel amig a reggeli rutin nem alakul sziklaszilárd megtanult szokássá, addig egyszerűen mindig kellemetlen lesz. Mindig kellemetlen lesz kiszállni az ágyból 5:30-kor, felvenni a sportruhákat és nekiállni kocogni. És itt a lényeg. Ott csesztem el, hogy azt akartam, hogy élvezhető legyen a reggeli rutin a kialakítási korszakban, amikor nem volt az, pár nap után állandóan abbahagytam, mert csalódtam, hogy nem sikerült megfejtenem a nagy rejtélyt.
Nos, hölgyeim és uraim a nagy rejtély az, hogy NINCS NAGY REJTÉLY. KORA reggel felkelni, sportolni majd az elménken dolgozni NEM kellemes főleg az elején nem, hogyha még nem szokásod az elején fájdalmas, nehéz és kényelmetlen. Mint, amikor 2 számmal kisebb cipőt tuszkolsz fel a lábadra és abban mászkálsz egész nap. Amint ezt elfogadjuk, egy másik realitás köszönt ránk, igaz?
Miután kinyitom a szemem, már nem játszadozom a fejemben, hogy akarom-e, van e kedvem hozzá mert tudom, hogy nincs kedvem hozzá de meghozom a logikus döntést és akkor is ha kellemetlen, mert kellemetlen, kiugrom az ágyból.
Mivel az agy a döntéseket 99%ban érzelmi alapokon hozza, ezért, ha az ember mindig arra vár, hogy az idő megfelelő lesz, hogy majd, ha úgy érzi, hogy majd ha kedve van hozzá, akkor örökké fog várni bizony, mert SOSE FOGOD ÚGY ÉREZNI. SOSE LESZ HOZZÁ KEDVED. SOSE LESZ MEGFELELŐ IDŐ.
EZT elfogadni a legnehezebb volt számomra, de mikor megértettem minden egyszerűbb volt. Egyszerűen nem érzelmi alapon kell meghozni a döntéseket, hanem logikus alapon és elfogadni, hogy szar lesz és hogy kellemetlen lesz.
Nem várni arra, hogy majd megjön a kedvünk vagy az én esetemben, hogy majd megtalálom a titkos választ, ha eleget olvasok, ha megértem hogyan működik az agy, hogy hogyan tudom a reggeli rutint élvezni, hogy már este amikor lefekszek alig várom, hogy felkeljek és csinálhassam a reggeli rutinom… baromság. Ilyen ember nem létezik, ha igen, akkor valami szakértő intézményre van szüksége.
SOSE FOGOM ÚGY ÉREZNI, HOGY FELKELJEK ÉS SPORTOLJAK MAJD MEDITÁLJAK!
Csupán ennek az egy mondatnak az elfogadása felszabadító. Aha, hogy ennek nehéznek kell lennie. Ugyanígy van az evéssel is. Elmész bevásárolni és kikeresed a tiszta ételeket igaz? Fenéket. Bemegyünk a boltba és azonnal az érzelmeinkre hallgatunk.
Nem azért vesszük meg a csoki tortát, mert logikusan tudjuk, hogy tele van vitaminnak, fehérjével és a testünk megfelelő működéséhez szükséges ásványi anyagokkal, hogy meggátoljuk a betegségek, mint például rák, kialakulását. Azért vesszük meg mert úgy érezzük.
Amint belépünk a boltba a logika kiszáll az ablakon és az érzelmeinkkel vásárolunk. Ha ezt megértük, az már fél siker. Mert innen már lehet tovább fejlődni és tovább gondolkodni.
Amikor reggel 5:30-kor megszólal az a riasztó és úgy ÉRZEM, hogy nekem vissza kell aludnom, én úgy érzem, hogy a sport várhat mert amúgy is kiizzadok, megterhelő és úgy érzem, hogy aludni jobb. Tehát igen, érzelmi lényeg vagyunk, dehogy, ha folyamatosan az érzelmeinkre hallgatunk, akkor tippelj milyen életet fogsz élni. Egyben biztos lehetsz, nem olyat, amit te szeretnél. Nem olyat, amit te elképzeltél magadnak.
Ahhoz, hogy olyan életet élhess, amit szeretnél, félrekell tenned néha a nap minden szakaszában az érzelmeid és a logikai énedet kell használnod, még akkor is ha fáj, még akkor is ha kellemetlen. Megbánni biztos nem fogod, emiatt ne aggódj.
De persze a reggeli rutin csak egy példa volt. Az én példám volt. Biztos vagyok benn, hogy a te életedben is vannak dolgok, amiken javítani szeretnél, fel szeretnél venni egy szokást vagy ki szeretnél egyet küszöbölni? Igaz? Esetleg magasabb önbizalmat szeretnél, hogy merj dolgokat csinálni.
Jobban szeretnél magadban hinni, célokat végre nemcsak kitűzni szeretnéd, hanem kivitelezni és el is érni? Nagyobb akaraterőt, kitartást? Elhatározást? Apropó elhatározás. Szerinted mitől függ a döntés, illetve az elhatározás?
Életedet a döntéseid sorozata határozza meg, igaz? Hogyha nap nap után rossz döntéseket hozol, akkor szerinted hol fogsz kikötni 5 év múlva? Hol leszel 10 év múlva? Hol leszel, amire 50, 60, 70 éves leszel? Pont ez a döntés – kikeljek e az ágyból vagy sem – az, amit nem szabad érzelmi alapokon meghozni és oda kell figyelni a logikai részére – még akkor is ha fáj és fog fájni.
Igen, nagyon fog fájni és nagyon kellemetlen lesz!
Pont ezért vannak sikeres és nem sikeres emberek a világon. Te hova akarsz tartozni? Sikereket akarsz elérni az életedben? Fitt akarsz lenni, jól akarsz kinézni? Meg akarsz gyógyulni? Több pénzt akarsz, esetleg anyagi függetlenséget? Jobb kapcsolatokat a pároddal, szeretteiddel? Gyermekeiddel? Közelebb akarsz kerülni valakihez? Jobb munkát akarsz vagy vállalkozást akarsz nyitni? Rendben! Számodra lehetséges, mivel fejlett országban élsz, igaz? Ezt az elején letisztáztuk.
Nincs kifogás. Tehát tippelj mi kell hozzá? Mi kell céljaid eléréséhez?
FÁJDALOM, KELLEMETLEN TETTEK ÉS KÖVETKEZETTÉS, KITARTÁS.
Ha ezt nem tudjuk elfogadni akkor intsünk búcsút céljainknak. És itt a döntés és a KELLEMETLEN tettek fájdalmáról beszélek ám! Ne keverjük össze azzal fájdalommal, ha elhagy minket párunk, ha kirúgnak minket, nincs pénz arra a karibi utazásra vagy lebetegszünk. Ezek természetes dolgok, mindenkivel megtörténnek és nem nagy tragédia, mert vissza lehet belőlük jönni.
NEM!!!
Az egyedüli fájdalom, amiről beszélek az a TETT fájdalma, a kellemetlen érzés, amikor 5:30kor kikelek az ágyból, amikor nem pizzát rendelek egy étteremben, hanem salátát, amikor megmondom a barátaimnak, hogy ma este nem érek rá mert korán kell ágyba mennem, pedig olyan szívesen elmentem volna velünk szórakozni.
Ezek a fájdalmak megérik. Ezeken a fájdalmakon múlik a jövőd. Ezek a fájdalmak azok, amik megkülönböztetik a sikerest a sikertelentől az élet MINDEN EGYES területén, mióta az idő létezik és ez így is fog maradni, mert a világunk ilyen törvények alapján működik.
A döntés a TE kezedben.
Dönts logikusan és ne érzelmi állapotból.
