Most reggel van, itt fekszik szép Emma mellettem és alszik nyugodtan.
Reggel 5 van.
Ilyenkor megkérdem magam: Írjak 3 oldalt, vagy menjek ki futni fél órát és edzek egy kicsit a parkban? Valójában mindkettő lehetséges lenne.
Reggel 6-7 sport aztán 7-8:30 fürdés, gyerekek, reggeli és 8:30-12:30 írás/olvasás, aztán párszor hetente délután 2-4-ig videófelvétel és ennyi. Más nem is férne bele, ami a sportot és a sikergurut illeti, de ez tökéletes.
Miért nem teszem akkor?
Hát eddig a császármetszés utáni felépülés volt az ok, továbbá mindeképpen meg akartam adni a testemnek a megfelelő alvást, ami azért egy 3 hónapos babával egy komoly operáció után egy muszáj, így mindig prioritás volt az alvás és a pihenés, hogy a szervezetem gyorsan helyre jöjjön.
De közben meg fagyit és rántott sajtot zabáltam, ami totál képmutató szerintem, de így próbáltam megbirkózni a stresszel és „kényeztetni” magamat, ha így tetszik. Mivel akárki akármit is mond, de a szemét kaja komforttal lát el minket a hatalmas zsír és só tartalma miatt. Alap biológia… legalábbis látszólag. Persze több kárt okoz, mint hasznot.
Tehát igen, míg sokat sikerült aludnom, sikerült 8 kilót felszednem szülés után és nem pedig leadni, mert szemetet zabáltam szeméttel és nem mozogtam abszolút semmit sem. De ezt nem szégyenlem és nem is bánom. Most viszont helyre álltam és mivel pont most hétvégén volt az édes babám 3 hónapos, már 2 napja sikeresen áttértem a vegán táplálkozásra. Nincs mese. Menni kell előre.
Számomra a vegán étkezés az egyetlen egy módszer arra, hogy valóban energetikus maradjak, miközben egészségesen táplálkozom és melléktermékként olvadnak le rólam a kilók.
Természetesen néha becsúszik egy szelet sajt vagy egy joghurt, de csak annyi baj legyen azután, ahogyan én táplálkoztam az elmúlt egy évben. Szerencsére most találtam 3 ételkiszállító céget is, amely szállít vegán ebédet. Holnapra rendeltem is 3 adagot és alig várom, hogy kipróbáljam.
A főzés nem éppen az erősségem, viszont a családomnak viszonylag egészséges életet akarok kialakítani. Magunknak az e-food-ról szoktam rendelni. Isteni a spenótjuk, székelykáposztájuk, gyümölcslevesük és a jókai bablevesük, de sajnos a vegán étkezésbe egyik sem tartozik bele, mivel mindegyikhez használnak vagy állati zsiradékot, húst vagy tejterméket.
Így marad a külön étkezés.
Férjem nem áll készen feladni sem a húst, sem pedig a tejtermékeket teljesen, így rákényszerültem arra, hogy külön „főzzek”, illetve rendeljek magamnak. 3 éves kislányomnak, habár rengeteg vegán éltelt adok és az avokádóra, késú dióra szerencsére desszertként tekint, mert imádja, de a bölcsiben ugyanúgy megeszi a „hagyományos” életeket, amit lassan most már szeptembertől az óvodában fog folytatni.
Természetesen már annyira jól begyakoroltam a vegán étkezéssel kapcsolatos dolgokat, hogy egy vegán reggeli vagy vacsora összedobása nem kerül különösebb megerőltetésbe. Csak az ebédet kellene elkészítenem, de arra se időm, se energiám, így rendelek. Nagyon remélem, hogy finomat fogok kapni… sokminden múlik rajta, hiszen szeretem leautomatizálni a dolgokat és az egészséges táplálkozás egy ilyen feladat.
Ahogy írok most itt nyújtózik mellettem a kisbabám. Csodálatos érzés letekinteni a szépséges kis arcára. Áldás a gyermek.
Tehát igen, elkezdődött végre a régi kerékvágás.
Augusztustól elkezdhetek sportolni is. A terhességem alatt kijött egy enyhe köldöksérvem, mert a hasizmok eltávolodtak egymástól és a trénerem tanácsára 3 hónapos terhesen abbahagytam mindennemű sportolást. De most eljött végre az én időm.
Már kóstolgattam ismét amúgy a parkban a futást, kis pár perces hasizom erősítéseket, nyújtásokat, jóga pózokat idehaza, de augusztustól ismét elindul a hardcore edzés: Futás, trx, izomerősítés kis súlyzókkal és zumba.
Aki ismer tudja, hogy én a sportot is leautomatizáltam. Egy fantasztikus személyi tréner segít nekem minden héten a „motivációt” fenntartani azzal, hogy most majd heti kétszer reggel 6-kor az ajtóm előtt, vagy a közeli parkban fog várni, hogy edzünk. Nincs kifogás, nincs kibúvó.
Máshogy ugyanis nem megy.
Tudom, rájöttem, mindent kipróbáltam.
Évekig próbálkoztam. Néha voltak 2-3 hetes sportkihívásaim, amikor véginyomtam például az úgy nevezett Fitness blender Youtube csatornáján árusított edzésprogramot. De utána abbahagytam, megszakadt. Nem hiszek az effajta önfegyelemben. (Itt megjegyezném, hogyha a sport a szokásod, akkor nem kell hozzá különösebbképp önfegyelem, de azért valljuk be: Legtöbbünknek, nekünk halandóknak, a sport NEM szokás, hanem megerőltetés…)
Az automatizálásban és az elkötelezettség eszközök felállításában hiszek.
Amúgy is másra kell nekem az a híres napi önfegyelem. Ha „elpazarolom” ostoba diéták betartására és arra, hogy rávegyem magam egyedül segítség nélkül a sportra, akkor más fontos dolgokra nem marad akaraterőm, illetve önfegyelmem.
A más dolgok alatt a gyermekeimet, emberi kapcsolataimat és vállalkozásomat értem. Mind a három nagyon fontos. Úgy ahogy az egészséges táplálkozás és a mozgás is.
Nem vagyok hajlandó feladni egyiket sem és nem hagyom, hogy egyik a másik rovására menjen. Jaj, de gyönyörű is ez a csodálatos magyar nyelv. Néha elcsámcsogok egy-egy ilyen lelket gyönyörködtető kifejezésen, mint például “rovására megy”. Te is büszke vagy a magyarságodra? Én nagyon!
Ennyi volt a mai bejelentkezésem. Induljon a nap, megyünk irodába megbeszélésre és oltásra Oberpullendorfba. Emma megkapja az első kört.
